22/20

A trónfosztott Salamon IV. Henrik támogatásának fejében most már a hûbéri kötelék vállalására is késznek mutatkozott, ám a német uralkodót a pápával kirobbant konfliktus, az invesztitúraharc foglalta le. I. Géza király (1074–1077) a bizánci császárban talált uralmát elismerõ pártfogóra, akitõl koronát – a mai Szent Korona alsó részeként ismert ún. görög koronát – kapott. VII. Gergely pápa, miközben megfogalmazta a Szentszék Magyarországra támasztott hûbéri igényét , némi vonakodás után elismerte Géza királyságának törvényességét, s így Magyarország a Salamont támogató IV. Henrikkel szemben Róma pártjára állt a császárság és a pápaság küzdelmében.

I. Géza rövid uralkodása alatt képtelen volt megoldani a Salamon-kérdést, ennek rendezése az utódaként királlyá választott öccsére, Lászlóra maradt. I. László (1077–1095) részint fegyverrel, részint tárgyalással elérte Salamon meghódolását, akit azonban, miután összeesküvést szõtt ellene, börtönbe vetett. 1083-ban László felavattatta az elsõ magyar szenteket, az államalapító István királyt   és fiát, Imrét, valamint a vértanú Gellért püspököt és két remetét. Az eljárás arra volt hivatott, hogy bizonyítsa: Magyarországot méltó hely illeti meg a keresztény államok közösségében. Az ünnepségekhez kapcsolódóan László szabadon bocsátotta Salamont, aki távozva az országból, haláláig a besenyõk között élt.


1. VII. Gergely pápa levelei Salamonhoz és Gézához
2. Szent István király nagy legendája
3. Szent István király kis legendája
4. Szent Imre herceg legendája
5. Szent Gellért püspök kis legendája
6. Szent Gellért püspök nagy legendája
7. Szent András és Benedek legendája



1. A Szent Korona

2. A Szent Korona részletei

3. Gellért apát és István király