Salamon, mogyoródi csata

Salamon

I. András idõsebb fiaként született 1053-ban. 1063-ban vette feleségül III. Henrik német–római császár lányát, Juditot; a házasság gyermektelen maradt. 1074-ben vereséget szenvedett I. Béla fiaitól a trónért vívott harcban, s ezt követõen hatalma a nyugati határszélre korlátozódott. 1081-ben meghódolt I. László elõtt, utóbb azonban összeesküvést szõtt ellene, s ezért László börtönbe vetette, ahonnan 1083-ban szabadult. Külföldre távozott, s a besenyõk segítségével próbálta visszaszerezni a trónját, sikertelenül. Egy besenyõ–bizánci háború során esett el 1087-ben. Más forrás ellenben tudni véli, hogy remeteként élt az Isztriai-félszigeten fekvõ Pula környékén, s ott is halt meg.

ZSA

mogyoródi csata

Salamon király és a Béla-fiak közötti belháború döntõ ütközete, melyet 1074. március 14-én vívtak a Pesttõl keletre fekvõ Mogyoród közelében. Elõzménye a késõbbi Heves megye Kemejnek nevezett tiszántúli részein vívott kemeji csata (1074. február 26.) volt, amelyben Salamon király – László herceg távollétében – vereséget mért Géza hercegre. A mogyoródi csatában ellenben a Béla-fiak egyesült seregei gyõztek a király felett, s ennek következtében Salamon elvesztette hatalmát, Géza herceg elõtt pedig megnyílt a trónhoz vezetõ út.

ZSA


1. VII. Gergely pápa levelei Salamonhoz és Gézához



1. III. Henrik császár és felesége, Ágnes

2. Szent László király története

3. A mogyoródi csata