1038. augusztus 15. után
Trónra lép (Orseolo, magyarországi melléknevén: Velencei) Péter magyar király.

1038 körül
Vazul számûzött fiai elválnak egymástól: Levente és András Kijevbe távozik, Béla Lengyelországban marad.

1039. június 4.
II. Konrád halála után fia, III. Henrik foglalja el a német királyi trónt. (1046-tól német–római császárként is uralkodik.)

1040 nyara
Péter király csapatokkal támogatja a II. Henrik német király ellen harcoló I. Bøetiszláv cseh herceget.

1041 szeptember
Magyar egyházi és világ elõkelõk megfosztják hatalmától a zsarnoknak tartott Péter királyt és helyette Aba Sámuelt választják meg uralkodójukul; Péter sógorához, Adalbert osztrák õrgrófhoz menekül.

1041. december 25.
Aba Sámuel követei sikertelenül próbálják meg elismertetni uruk királyságát III. Henrikkel, aki ez idõközben segítségét kérõ Péter támogatása mellett dönt.

1042 szeptember
III. Henrik Garam folyóig betörõ serege elfoglalja Pozsonyt és más várakat.

1043 nyara
III. Henrik elutasítja Aba Sámuel megismételt békeajánlatát.

1043. november 30. elõtt
III. Henrik újabb hadjáratot vezet Magyarországra; Aba Sámuel a Lajtán és a Morván túli területek átengedésével fegyverszünetet eszközöl ki.

1043 után
Meghal Gizella, Szent István özvegye.

1044 tavasza
Aba Sámuel Csanádon ellene lázadó elõkelõket ölet meg; uralmával szembefordul addigi támogatója, Gellért csanádi püspök.

1044. július 5.
III. Henrik serege a Gyõrhöz közeli Ménfõ mellett legyõzi Aba Sámuel hadait; a menekülõ Aba Sámuel magyar királyt a Tisza mellett megölik.

1044. július 5. után
Péter király – másodszor – elfoglalja a trónt.

1045. május 26.
III. Henrik Péter király meghívására Székesfehérvárott üli meg Pünkösd ünnepét, s hûbérként adja át az országot Péternek.

1046 tavasz
Magyar egyházi és világi elõkelõ követséget küldenek Levente és András hercegekhez szorgalmazva hazatértüket.

1046 szeptember elõtt
A Tiszántúlon a békési elõkelõ, Vata vezetésével a pogányság visszaállítását is követelõ lázadás tör ki Péter uralma ellen.

1046. szeptember 24.
Gellért püspök vértanú halála.

1046 szeptember vége
Trónra lép I. András magyar király.

1046 október
Péter királyt a Fejér megyei Zámolynál elfogják és megvakítják. Hamarosan meghal, holttestét az általa befejezett pécsi székesegyházban temetik el. (Más hagyomány szerint a vak Péter I. András udvarában élt, s 1059 körül halt meg.)

1047
Meghal Levente herceg.

1048 körül
I. András hazahívja Lengyelországból öccsét, Béla herceget.

1050
Ismétlõdõ határmenti összecsapások németek és magyarok között.

1051 szeptember–október
III. Henrik német–római császár hadjáratot vezet Magyarországra. Serege mélyen benyomul az ország területére, de ellátási nehézségek miatt – I. András király az érintett vidékeket kiürítteti, s az utánpótlást, a Dunán szállító német hajókat csellel visszafordulásra készteti – kénytelen meghátrálni. A legyengült német sereget a magyarok a Vértes hegységben szétverik és megfutamítják.

1051 vége
III. Henrik a pápai közvetítés ellenére is elutasítja az I. Andrással kötendõ béke gondolatát.

1052
III. Henrik serege Pozsonyt ostromolja sikertelenül; hajóit egy Zotmund nevû magyar búvár elsüllyeszti.

1054. július 16.
IX. Leó pápa követe Konstantinápolyban nyilvánosságra hozza a pátriárkát kiközösítõ pápai bullát.

1055
I. András király Szent Ányos tiszteletére bencés monostort alapít Tihanyban.

1056. október 5.
Meghal III. Henrik német–római császár. Utódaként trónra lép az akkor még gyermek IV. Henrik német király. (1084-tõl német–római császárként is uralkodik.)

1056 körül
Sarchas bíró összeírja a királyi birtokok népeit.

1057
Edward herceg, Vasbordájú Edmund angolszász király (1016) számûzött fia Magyarországról hazatér Angliába.

1058 szeptember
IV. Henrik német király és I. András magyar király békét kötnek, melyhez kapcsolódóan I. András fiát, Salamont eljegyzik IV. Henrik testvérével, Judittal.

1058 körül
I. András királlyá koronáztatja a még gyermek Salamont. A lépést sérelmesnek tartó Béla herceg és I. András viszonya megromlik.

1059
I. András király a hercegséget jelképezõ kard és a királyságot jelentõ korona közötti választásra kényszeríti Béla herceget a Tisza melletti Várkonyban.

1060 eleje
A várkonyi találkozót követõen, 1059-ben Lengyelországba menekült Béla herceg lengyel csapatok élén visszatér az országba.

1060 õsze
I. András király és Béla herceg seregei a Tisza mellett csatát vívnak. A gyõztes Béla Moson vidékéig üldözi bátyját, akit a menekülés közben baleset ér. A sebesült András fogságba esik, s hamarosan meghal; családja IV. Henrik német királynál keres menedéket. (I. Andrást a tihanyi apátságban temetik el.)

1060. december 6.
Béla herceget királlyá koronázzák Székesfehérvárott.

1061
I. Béla király országos gyûlést rendez Székesfehérvárott. A megjelentek a pogányság visszaállítását követelik, a király azonban katonáival szétkergeti a tömeget. – Gyõr nembéli Ottó ispán Zselicszentjakabon (Somogy m.) bencés monostort alapít.

1063 szeptember
Német sereg tör be az országba, hogy megfossza I. Bélát királyságától és Salamont ültesse a helyére. I. Bélát dömösi udvarházában baleset éri. A sebesülten is a németek ellen vonuló király útközben meghal. (Holttestét az általa alapított szekszárdi monostorban temetik el.) – Béla halála után fiai, Géza, László és Lampert Lengyelországba menekülnek.

1063. szeptember 27. elõtt
Székesfehérvárott trónra lép Salamon király.

1063 vége
Géza herceg és öccsei lengyel segédcsapatokkal visszatérnek az országba.

1064. január 20.
A magyar fõpapok közvetítésével megegyezés jön létre Salamon király és a hercegek között, melynek értelmében Salamon királyként uralkodik, a Béla-fiak pedig megkapják kormányzásra a dukátust.

1066
Salamon király és Géza herceg jelenlétében felszentelik a zselicszentjakabi monostort.

1066–1067 körül
Elkészül a magyar nép múltját elbeszélõ elsõ történetírói munka.

1067
A Velence ellen hadakozó Zvonimir horvát elõkelõt, Géza herceg sógorát, magyar csapatok támogatják.

1067 körül
Aba nembéli Péter ispán monostort alapít a Borsod megyei Százdon.

1068
Erdélyt és a Tiszántúlt besenyõ támadás éri.

1071
Salamon király és a hercegek serege elfoglalja a bizánci kézen lévõ Nándorfehérvár és Szerém várakat. A gyõzelmet követõen ellentétek alakulnak ki a király és a hercegek között.

1072
Újabb magyar hadjárat a Bizánci Birodalom ellen.

1073. november 11. elõtt
Salamon király és Géza herceg ideiglenesen egyezségre jut. Ezt követõen azonban mindkét fél felkészül a fegyveres harcra: Salamon német támogatást kér, Géza pedig Cseh- és Lengyelországba küldi öccseit segítségért.

1074. február 26.
Salamon király a Tisza melletti kemeji részeken gyõzelmet arat Géza herceg felett.

1074. március 14.
Géza és László hercegek egyesült serege legyõzi Salamon királyt a Pest megyei Mogyoródnál vívott csatában. Salamon király hatalma Pozsony és Moson vidékére szorul vissza.

1074. március 14. után
Trónra lép I. Géza király.

1074 õsze
IV. Henrik német király Salamon támogatására hadjáratot vezet Magyarországra, de eredménytelenül távozik.

1074 során
I. Géza király koronát kap VII. Mikhaél bizánci császártól.

1075
I. Géza király bencés monostort alapít Garamszentbenedeken (Bars m.).

1075–1077 körül
I. Géza király vasárnapról szombatra helyezi át a heti vásárnapot.

1077. január 25–27.
IV. Henrik német király canossai vezeklésével meghátrál VII. Gergely pápa egyházpolitikai követelései elõl.

1077. április 25.
Meghal I. Géza király. (Holttestét Vácott temetik el.)

1077. április 25. után
Trónra lép I. (Szent) László király.

1077 körül
Kiadják I. (Szent) László ún. III. törvényét. (A törvény mai formájában bizonyosan legalább két törvényhozási emléket ötvöz egybe, s felmerült annak lehetõsége is, hogy a korábbi még 1077 elõtt keletkezhetett. Rendelkezései fõként a belviszályok miatt megbomlott társadalmi rend helyreállítását célozzák: szigorúan bünteti a tolvajlást, a szökevény szolgák kóborlását, szabályozza a bíráskodást.)

1077 után
Kiadják I. (Szent) László ún. II. törvényét. (Rendelkezései a tolvajlás és a kóborlás kérdései mellett gazdasági ügyeket is szabályoznak.)

1079
I. (Szent) László király elfoglalja Salamontól Moson várát. Válaszként IV. Henrik német király hadjáratot vezet Magyarország ellen, mely azonban eredménytelenül végzõdik.

1081
A császári támogatás reményében csalatkozott Salamon meghódol I. (Szent) László király elõtt, aki méltó ellátásáról gondoskodik, de a hatalom gyakorlásából nem részesíti.

1082 körül
Salamon újabb összetûzésbe kerül I. (Szent) Lászlóval. A magyar krónikáshagyomány szerint merényletet szervez a király ellen, ám leleplezõdik. Ettõl kezdve Salamont Visegrádon fogolyként õrzik.

1083. július 16–november 5.
Ünnepélyes keretek között felavatják a magyar egyház elsõ szentjeit.

1083. augusztus 17. körül
I. (Szent) László szabadon engedi Salamont, aki távozik az országból: elõbb Regensburgban ismételten IV. Henrik segítségét kéri trónja visszaszerzéséhez, majd ennek sikertelensége után a moldvai besenyõkhöz csatlakozik.

1083. augusztus 20.
A székesfehérvári bazilikában szentté avatják Magyarország államalapító és egyházszervezõ elsõ királyát, Istvánt.

1083 után
I. (Szent) László megalapítja a szentjobbi monostort (Bihar m.), s ott helyezteti el Szent István király karereklyéjét, a Szent Jobbot.

1085
Salamon biztatására Kutesk besenyõ vezér támadást intéz Magyarország ellen. Az északkeleti országrészt dúló besenyõket I. (Szent) László serege megfutamítja.

1086
Összeírják a bakonybéli bencés apátság javait.

1085 körül
Összeírják a szentmártoni bencés apátság javait.

1087. augusztus 1.
I. (Szent) László követekkel képviselteti magát a IV. Henrik németországi ellenfelei által rendezett birodalmi gyûlésen és támogatásáról biztosítja III. Viktor pápát a IV. Henrik által állított III. Kelemen ellenpápával szemben.

1087 során
Cselgû besenyõ vezér támadást intéz a Bizánci Birodalom ellen, ám Drinápoly mellett vereséget szenved. A besenyõkkel tartó egykori magyar király, Salamon feltehetõen e harcok során vesztette életét.

1080-as évek vége
I. (Szent) László püspökséget alapít Zágrábban.

1091 tavasza
Zvonimir horvát király özvegyének, Ilonának a kérésére I. (Szent) László hadjáratot vezet Horvátországba. Unokaöccsét, Álmos herceget horvát királyként a meghódított tartomány élére helyezi.

1091 nyara
Kapolcs kun vezér serege betör Erdélybe, majd a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén pusztít. A Horvátországból hazatérõ I. (Szent) László a Temes folyó mellett legyõzi elõbb Kapolcs kunjait, utóbb Orsovánál pedig a segítségükre sietõ újabb kun sereget.

1091 õsze elõtt
I. (Szent) László Somogyvárott Szent Egyed tiszteletére bencés apátságot alapít, melyet a franciaországi Saint Gilles-bõl hívott szerzetesekkel népesíti be.

1091 õsze
Nézeteltérés alakul ki Horvátország miatt II. Orbán pápa és I. (Szent) László között. A pápa hûbérúri igényt formál Horvátországra, amit a magyar király nem hajlandó elismerni, s ezért felülvizsgálva addigi Róma-barát politikáját, III. Kelemen ellenpápa táborához csatlakozik.

1092. május 20.
A magyar egyház I. (Szent) László király elnökletével zsinatot tart Szabolcson. (Szent László ún. I. törvénye elsõsorban egyházfegyelmi kérdésekben intézkedik, de szabályozza a magyarországi nem keresztény lakosság helyzetét is.)

1094
I. (Szent) László fegyveres segítséget nyújt lázongó alattvalóival szemben I. Ulászló lengyel fejedelemnek.

1095 elõtt
I. (Szent) László püspökké szentelteti unokaöccsét, Kálmánt. (Kálmán vagy a váradi vagy az egri püspökséget nyerhette el.)

1095. július 29.
A csehországi hadjáratra készülõ I. (Szent) László király meghal. (Holttestét elõbb Somogyvárott temetik el, utóbb azonban átszállítják Váradra.) Halála után trónviszály robban ki unokaöccsei között.

1095. november 26.
II. Orbán pápa meghirdeti az elsõ keresztes hadjáratot

1096 tavasza
Trónra lép Kálmán magyar király; Álmos herceg megkapja a dukátust.

1096 nyara és õsze
Az elsõ keresztes hadjárat résztvevõi több csoportban átvonulnak Magyarország területén.

1098
Álmos herceg elsõ lázadása bátyja, Kálmán király ellen, mely békés megegyezéssel zárul.

1099 május eleje
Kálmán király beavatkozik az orosz fejedelmek viszályába, serege azonban Przemyšl mellett súlyos vereséget szenved az ellenfeleivel szövetséges kunoktól.

1100 elõtt
Megszervezik az egyházmegyéket kisebb igazgatási egységekre osztó fõesperességeket.

1100 körül
Kálmán király kiadja ún. I. törvényét.

1100 után
A magyar fõpapok zsinaton döntenek különféle egyházi ügyek szabályozásáról. (Az ún. esztergomi zsinat határozatai fõként az egyháziak életmódjával, a papi nõtlenséggel kapcsolatos kérdésekkel, az egyházi bíráskodás rendjével és a világi személyek egyházi bíróság elé tartozó ügyeinek megítélésével foglalkoznak.)

1102 tavasza
Kálmán király horvát királlyá koronáztatja magát Tengerfehérvárott (a tengerparti Horvátországban lévõ Belgrádban).

1104
Álmos herceg feleségül veszi Predszlava hercegnõt, a kijevi nagyfejedelem lányát; Szent László leánya, Piroska pedig házasságot köt a bizánci császár fiával.

1105 nyara
A Kálmán király ellen lázadó Álmos herceg sikertelenül próbál támogatást szerezni IV. Henrik német–római császártól Passauban.

1105 során
Kálmán király befejezi Horvátország meghódoltatását, s uralmát kiterjeszti a dalmát szigetekre is. Elõször említik a tartományt kormányzó horvát bán méltóságát.

1106. október 22.
Kálmán a guastallai egyetemes zsinaton lemond a magyar uralkodók által addig gyakorolt invesztiturajogról. (A pápaság és a császárság harcában az elõbbit támogató Kálmán e lépésével veszi rá feltehetõen Rómát a maga horvátországi uralmának elismerésére. A magyar királyok ugyanakkor a lemondás ellenére is megõrizték befolyásukat a fõpapi székek betöltésének kérdésében.)

1106 során
Az idõközben Lengyelországba távozott Álmos III. (Ferdeszájú) Boleszló lengyel herceggel együtt sereget vezet Magyarországra, ám Kálmán szövetségi ajánlattal a maga oldalára állítja Boleszlót, s a támogató nélkül maradt Álmos kénytelen meghódolni.

1107
Álmos herceg Jeruzsálembe zarándokol. Távollétében Kálmán felszámolja a dukátus intézményét. A visszatérõ Álmos ismét a német udvarban remél támogatást nyerni.

1108 õsze
V. Henrik német király Álmos pártfogójaként hadjáratot vezet Magyarország ellen. Miután sikertelenül ostromolta Pozsonyt, békét köt Kálmán királlyal, aki kötelezettséget vállalt Álmos visszafogadására.

1108 során
Uros fia János a nádor.

1108 körül
Álmos herceg megalapítja a dömösi prépostságot.

1109 február
Szvatopluk cseh herceg Nyitráig feldúlja a magyar határvidéket.

1111
Kálmán király Zárában esküt tesz Dalmácia régi jogainak tiszteletben tartására. – Kálmán király oklevelével megerõsíti a zobori bencés apátságot Szent Istvántól kapott javaiban.

1112
Elsõ felesége, I. Roger szicíliai normann gróf lányának a halála után Kálmán király feleségül veszi Vlagyimir orosz fejedelem leányát, Eufémiát.

1112–1116 körül
Kálmán király utasítására Hartvik püspök összeállítja Szent István király legendájának egy változatát.

1113
Kálmán király összeíratja a zobori apátság birtokait.

1113 körül
Kálmán király püspökséget alapít Nyitrán.

1114 körül
Kálmán király eltaszítja házasságtörésen ért feleségét. A várandós Eufémia hazatér, s gyermekét, Boriszt Kijevben szüli meg.

1115 augusztus
Velence elfoglalja a Magyar Királyságtól Dalmácia egy részét Zára városával együtt.

1115 körül
Kálmán király egy leleplezett összeesküvést követõen megvakíttatja Álmos herceget és gyermekfiát, Bélát valamint több elõkelõ hívüket. A vak Álmos az általa alapított dömösi prépostságban talál menedékre.

1116 elõtt
Kiadják Kálmán király ún. II. törvényét, mely a zsidók és a keresztények közötti kapcsolatok kérdéseit szabályozza.

1116. február 3.
Meghal Kálmán magyar király.

1116. február 3. után
Trónra lép Kálmán fia, II. István király.

1116. május 13.
II. István király és I. Ulászló cseh herceg korábbi ellenségeskedéseik megszüntetése érdekében a határ menti Olsava folyónál találkozót tart. A tárgyalások kudarca után csata alakul ki, melyben a magyar hadak vereséget szenvednek.

1116 május–június
A német–római és a bizánci császárral szövetséges Velence újabb területeket foglal el Dalmáciából, miután Zára mellett gyõzelmet aratott a magyar sereg felett.

1117
Egy magyar sereg sikertelenül próbálkozik Zára visszafoglalásával.

1118
II. István király öt évre békét köt Velencével, melynek értelmében a városköztársaság megtartja hódításait.

1120
Szent Norbert megalapítja a premontrei kanonokrendet.

1120–1131 között
II. István király a Várad melletti Váradelõhegyen megalapítja az elsõ magyarországi premontrei rendházat.

1120 után
II. István nõül veszi Róbert capuai normann herceg ismeretlen nevû leányát.

1121
Felszentelik az Atyusz nemzetség almádi (Zala vm.) monostorát.

1122. szeptember 23.
V. Henrik német–római császár és II. Callixtus pápa megköti a wormsi konkordátumot.

1122 során
A bizánci császártól vereséget szenvedõ besenyõk egy része Magyarországra költözik.

1123
II. István hadat vezet Oroszországba, a trónjáról elûzött vlagyimiri fejedelem megsegítésére. A fejedelem halála után a magyar elõkelõk a sikertelen hadjárat befejezésére kényszerítik Istvánt.

1124
II. István Zára kivételével visszafoglalja Velencétõl Dalmáciát.

1125 tavasz
Velence ismét visszaállítja uralmát Dalmáciában.

1125 körül
A vak Álmos herceg megkísérli elragadni a trónt II. István királytól. Kudarca után Bizáncba menekül, fia, Béla herceg ugyanakkor a pécsváradi monostorban rejtõzködik.

1126
II. István király szövetséget köt I. Szobeszláv cseh herceggel.

1127 nyara
II. István hadjáratot vezet az Álmos hercegnek menedéket nyújtó Bizánci Birodalomba. Seregével Philippopolisig (ma: Plovdiv) pusztít, majd a bizánci haderõ elõl visszavonul.

1127. szeptember 1.
Meghal a vak Álmos herceg.

1127 során
A gyermektelen házasságban élõ II. István nõvére, Zsófia fiát, Sault jelöli ki örökösének.

1127–1131 között
Egy bizonyos Fila nevû személy a veszprémi káptalanra hagyja birtokát.

1128
II. Ioannés bizánci császár az elõzõ évi magyar támadás megtorlásaként hadjáratot vezet Magyarországra. Gyõzelmet arat az aldunai Haram vára mellett vívott csatában, majd elfoglalja a Szerémséget és több várat. – A II. Istvánnal szemben álló elõkelõk ellenkirályokat állítanak.

1129
II. István cseh segítséggel visszafoglalja a Szerémséget, majd békét köt a bizánci császárral.

1130
II. István tudomására jut, hogy a vak Álmos herceg fia, a szintén világtalan Béla Magyarországon tartózkodik. A rejtekhelyérõl elõvezetett herceget István méltó ellátásban részesíti és összeházasítja I. Uroš szerb nagyzsupán leányával, Ilonával.

1131. március 1.
Meghal II. István magyar király. (Holttestét Váradon – talán az általa alapított váradelõhegyi monostorban – temetik el.)