1270. május 13. után Trónra lép V. István király, IV. Béla fia. 1271. április–május II. Ottokár hadjáratot vezet Magyarországra. V. István a kezdeti vereségek után visszavonulásra kényszeríti a cseh királyt. 1271. július 2. II. Ottokár és V. István a pozsonyi békében helyreállítja a hadjárat elõtti állapotokat. 1271. november 24. V. István megállapítja a szepesi szász hospesek szabadságait. 1271 során V. István városi kiváltságot ad a gyõri hospeseknek. 1272. június 25. után Gutkeled nembéli Joachim szlavón bán a hatalmába keríti V. István idõsebb fiát, a trónörökös László herceget. 1272. augusztus 6. Meghal V. István magyar király. (Holttestét a domonkosok nyúlszigeti apácakolostorában temetik el.) 1272. szeptember 3. elõtt Trónra lép IV. (Kun) László király, V. István kiskorú fia. 1272 körül Elkészül az V. István-kori krónika. 1273 április–június Osztrák és morva seregek elfoglalják Gyõrt, több más várost feldúlnak. A magyar sereg visszafoglalja Gyõrt. 1273 augusztus–október II. Ottokár hadjáratot vezet Magyarországra. Elfoglalja és 1277-ig a birtokában tartja Pozsonyt, Óvárt és Sopront. 1273. október 1. Habsburg Rudolfot német királlyá választják. 1274. szeptember 26–29. között A rivális magyar bárói csoportok ütközetet vívnak egymással Föveny mellett (Fejér m.). 1274 vége IV. (Kun) László szövetségre lép I. Rudolf német királlyal. 1276 március Csák nembéli Péter nádor feldúlja Veszprémet, elpusztul a káptalan jogot is tanító, nagyhírû iskolája is. 1277. május 23–30. között A rákosi országos gyûlés nagykorúvá nyilvánítja IV. (Kun) Lászlót, aki saját kezébe veszi az ország kormányzását. 1277. november 20. körül IV. (Kun) László városi kiváltságot ad a soproni hospeseknek. 1278. augusztus 26. I. Rudolf és IV. (Kun) László a morvamezei (dürnkruti) csatában legyõzik II. Ottokárt, aki holtan marad a csatatéren. 1279 eleje Megérkezik az országba a pápa legátusa, Fülöp fermoi püspök. 1279. augusztus 10. IV. (Kun) László kiadja a kunok helyzetét szabályozó törvényét. 1279 nyara IV. (Kun) László városi kiváltságot ad a vasvári hospeseknek. 1279. szeptember 14. Fülöp pápai legátus kihirdeti a budai zsinatnak a magyar egyház belsõ életét szabályozó végzéseit. 1279 október eleje Fülöp pápai legátus kiközösíti IV. (Kun) László királyt s az országot interdiktum alá veti. 1280 január IV. (Kun) László a kunok kezére adja a Fülöp pápai legátust, mire Aba nembéli Finta erdélyi vajda elfogatja a királyt. 1280 március eleje IV. (Kun) László és Fülöp legátus kibékülnek, a király esküt tesz a kun törvény végrehajtására. 1280. november 11. elõtt IV. (Kun) László hadjáratot vezet a fellázadt és az országból távozni készülõ kunok ellen. 1281. március 25. A zágrábi püspök kiközösíti az egyháza birtokait pusztító Kõszegieket. 1281 nyara IV. (Kun) László leveri a nádori méltóságát elvesztõ Aba nembéli Finta lázadását. 1281. október 21. elõtt Fülöp pápai legátus távozik az országból. 1282 március–május IV. (Kun) László a hód-tavi csatában (Csanád m.) legyõzi a fellázadt kunokat. (Más vélemény szerint a csatára 1280-ban került sor.) 1282–1285 között Kézai Simon mester elkészíti krónikáját. 1283 vége IV. (Kun) László sikertelen hadjáratot vezet a Kõszegiek ellen. 1284. július 6. elõtt IV. (Kun) László kibékül a Kõszegiekkel. 1285 február–március A tatárok támadást intéznek az ország ellen. 1285 második fele A Kõszegiek legyõzik Habsburg I. Albert birtokaikat dúló seregét, majd utóbb szövetségre lépnek az osztrák és stájer herceggel. 1286 nyara IV. (Kun) László országos gyûlést tart Rákoson országa helyzetének megjavítása érdekében. 1286 vége IV. (Kun) László hadjáratot vezet a Kõszegiek ellen. 1287. március 16. elõtt A Kõszegiek és szövetségeseik a Zsitva folyó mellett legyõzik a király seregét. 1287. december 6. elõtt Lodomér esztergomi érsek kiközösíti a feleségét, Anjou Erzsébetet fogságban tartó IV. (Kun) Lászlót. 1288 január A bárók fogságba ejtik a királyt. 1288. március 21. elõtt IV. (Kun) László kibékül az esztergomi érsekkel és esküvel kötelezi magát, hogy keresztény módra él. 1288. május 8. Az esztergomi érsek keresztes hadjárat meghirdetését kéri a pápától az esküszegõ IV. (Kun) László ellen. 1289 tavasza I. Albert osztrák és stájer herceg hadjáratot vezet a Kõszegiek ellen és számos várukat elfoglalja. 1289. június 23–26. között IV. (Kun) László a fövenyi országos gyûlésen kibékül az esztergomi érsekkel. 1289. november 18. IV. (Kun) László a tordai vár Aranyos folyó melletti földjeit székelyeknek adja. 1289 vége I. Albert herceg újabb hadjáratot vezet a Kõszegiek ellen, melyet IV. (Kun) László az esztergomi érsek figyelmeztetése ellenére is tétlenül szemlél. 1289 során Gömör megye udvarispánja és szolgabírái oklevelet adnak ki egy elõttük lefolytatott zálogügyletrõl. 1290 eleje A velencei András herceg – II. András állítólagos unokája – a Kõszegiek és Lodomér esztergomi érsek hívására Magyarországra érkezik, ám egy báró elfogja, majd I. Albert osztrák és stájer herceg kezére adja. 1290. július 10. IV. (Kun) László magyar királyt néhány kun meggyilkolja. (Holttestét Csanádon temetik el.) 1290. július 23. Trónra lép a fogságából kiszabadított III. András, Utószülött István herceg fia. 1290. szeptember 1. körül III. András kiadja az óbudai országos gyûlés végzéseit. 1291 nyara III. András hadjáratot vezet Ausztriába, hogy rákényszerítse I. Albertet a hatalmában tartott nyugat-magyarországi városok és várak visszaadására. A sikeres hadjáratot a hainburgi béke zárja le. 1291. december 2. III. András városi kiváltságot ad a pozsonyi hospeseknek. 1292. január 5. A magyar trónra igényt tartó Mária – V. István leánya – és férje, Anjou II. Károly nápolyi király III. András elleni lázadásra hívják fel a Kõszegieket, majd Mária fiára, Martell Károlyra ruházza trónigényét. 1292. augusztus 4. után A fellázadt Kõszegiek fogságba ejtik III. Andrást, akit csak hónapok múltán tudnak hívei kiszabadítani. 1293 közepe III. András anyjának, Tomasina Morosininek adja a szlavón hercegséget. 1294. szeptember 6. körül III. András serege leveri Borsa nembéli Loránd erdélyi vajda lázadását. 1295 augusztus Meghal Martell Károly salernoi herceg, II. Károly nápolyi király fia. 1296 augusztus–október III. András második felesége apjának, I. Albert hercegnek a támogatásával hadjáratot vezet a fellázadt Kõszegiek ellen és elfoglalja Kõszeg várát. 1297. október 20. elõtt Csák nembéli Máté fellázad III. András ellen. 1298. augusztus 5. Kiadják a pesti országgyûlésen hozott törvényeket. 1298. augusztus 5. után III. András szerzõdést köt öt báróval egymás megsegítésére. 1298–1301 között A királyi tanács határozatot hoz egyebek mellett a jobbágyparasztok szabad költözési jogáról. 1299. május 8–július 6. között A Rákoson tartott országgyûlésen az elõzõ évben megválasztott, de a pápa által meg nem erõsített esztergomi érsek, az Anjou-k trónigényét támogató Bicskei Gergely megtagadja a részvételt. 1299 augusztus–szeptember Balassa Demeter, a királlyal szövetségre lépett bárók egyike hadjáratot vezet Csák nembéli Máté ellen. 1300 augusztus eleje Megérkezik Spalatoba Károly (Róbert) herceg, Martell Károly fia, akit nagyapja, II. Károly nápolyi király a magyar trón elfoglalására küldött. 1300 során Megkezdõdik a (buda)szentlõrinci pálos kolostor építése. 1300 körül Megfogalmazzák az Ómagyar Mária-siralom címen ismert verset. (Más vélemény szerint a 13. század közepén készült.) 1301. január 14. Meghal III. András magyar király. (Holttestét a ferencesek budavári kolostorában temetik el.) Az Árpád-ház kihal férfiágon.