
1270. május 13. után
Trónra lép V. István király, IV. Béla
fia.
1271. áprilismájus
II. Ottokár hadjáratot vezet Magyarországra. V. István
a kezdeti vereségek után visszavonulásra
kényszeríti a cseh királyt.
1271. július 2.
II. Ottokár és V. István a pozsonyi békében
helyreállítja a hadjárat elõtti állapotokat.
1271. november 24.
V. István megállapítja a szepesi szász hospesek
szabadságait.
1271 során
V. István városi kiváltságot ad a gyõri
hospeseknek.
1272. június 25. után
Gutkeled nembéli Joachim szlavón bán a hatalmába
keríti V. István idõsebb fiát, a
trónörökös László herceget.
1272. augusztus 6.
Meghal V. István magyar király. (Holttestét a domonkosok
nyúlszigeti apácakolostorában temetik el.)
1272. szeptember 3. elõtt
Trónra lép IV. (Kun) László király, V.
István kiskorú fia.
1272 körül
Elkészül az V. István-kori krónika.
1273 áprilisjúnius
Osztrák és morva seregek elfoglalják Gyõrt,
több más várost feldúlnak. A magyar sereg
visszafoglalja Gyõrt.
1273 augusztusoktóber
II. Ottokár hadjáratot vezet Magyarországra. Elfoglalja
és 1277-ig a birtokában tartja Pozsonyt, Óvárt
és Sopront.
1273. október 1.
Habsburg Rudolfot német királlyá választják.
1274. szeptember 2629. között
A rivális magyar bárói csoportok ütközetet
vívnak egymással Föveny mellett (Fejér m.).
1274 vége
IV. (Kun) László szövetségre lép I. Rudolf
német királlyal.
1276 március
Csák nembéli Péter nádor feldúlja
Veszprémet, elpusztul a káptalan jogot is tanító,
nagyhírû iskolája is.
1277. május 2330. között
A rákosi országos gyûlés nagykorúvá
nyilvánítja IV. (Kun) Lászlót, aki saját
kezébe veszi az ország kormányzását.
1277. november 20. körül
IV. (Kun) László városi kiváltságot ad
a soproni hospeseknek.
1278. augusztus 26.
I. Rudolf és IV. (Kun) László a morvamezei (dürnkruti)
csatában legyõzik II. Ottokárt, aki holtan marad a
csatatéren.
1279 eleje
Megérkezik az országba a pápa legátusa,
Fülöp fermoi püspök.
1279. augusztus 10.
IV. (Kun) László kiadja a kunok helyzetét
szabályozó törvényét.
1279 nyara
IV. (Kun) László városi kiváltságot ad
a vasvári hospeseknek.
1279. szeptember 14.
Fülöp pápai legátus kihirdeti a budai zsinatnak a
magyar egyház belsõ életét szabályozó
végzéseit.
1279 október eleje
Fülöp pápai legátus kiközösíti IV.
(Kun) László királyt s az országot interdiktum
alá veti.
1280 január
IV. (Kun) László a kunok kezére adja a Fülöp
pápai legátust, mire Aba nembéli Finta erdélyi
vajda elfogatja a királyt.
1280 március eleje
IV. (Kun) László és Fülöp legátus
kibékülnek, a király esküt tesz a kun törvény
végrehajtására.
1280. november 11. elõtt
IV. (Kun) László hadjáratot vezet a fellázadt
és az országból távozni készülõ
kunok ellen.
1281. március 25.
A zágrábi püspök kiközösíti az
egyháza birtokait pusztító Kõszegieket.
1281 nyara
IV. (Kun) László leveri a nádori
méltóságát elvesztõ Aba nembéli
Finta lázadását.
1281. október 21. elõtt
Fülöp pápai legátus távozik az
országból.
1282 márciusmájus
IV. (Kun) László a hód-tavi csatában (Csanád
m.) legyõzi a fellázadt kunokat. (Más vélemény
szerint a csatára 1280-ban került sor.)
12821285 között
Kézai Simon mester elkészíti krónikáját.
1283 vége
IV. (Kun) László sikertelen hadjáratot vezet a
Kõszegiek ellen.
1284. július 6. elõtt
IV. (Kun) László kibékül a Kõszegiekkel.
1285 februármárcius
A tatárok támadást intéznek az ország
ellen.
1285 második fele
A Kõszegiek legyõzik Habsburg I. Albert birtokaikat
dúló seregét, majd utóbb szövetségre
lépnek az osztrák és stájer herceggel.
1286 nyara
IV. (Kun) László országos gyûlést tart
Rákoson országa helyzetének megjavítása
érdekében.
1286 vége
IV. (Kun) László hadjáratot vezet a Kõszegiek
ellen.
1287. március 16. elõtt
A Kõszegiek és szövetségeseik a Zsitva folyó
mellett legyõzik a király seregét.
1287. december 6. elõtt
Lodomér esztergomi érsek kiközösíti a
feleségét, Anjou Erzsébetet fogságban tartó
IV. (Kun) Lászlót.
1288 január
A bárók fogságba ejtik a királyt.
1288. március 21. elõtt
IV. (Kun) László kibékül az esztergomi érsekkel
és esküvel kötelezi magát, hogy keresztény
módra él.
1288. május 8.
Az esztergomi érsek keresztes hadjárat meghirdetését
kéri a pápától az esküszegõ IV. (Kun)
László ellen.
1289 tavasza
I. Albert osztrák és stájer herceg hadjáratot
vezet a Kõszegiek ellen és számos várukat elfoglalja.
1289. június 2326. között
IV. (Kun) László a fövenyi országos
gyûlésen kibékül az esztergomi érsekkel.
1289. november 18.
IV. (Kun) László a tordai vár Aranyos folyó melletti
földjeit székelyeknek adja.
1289 vége
I. Albert herceg újabb hadjáratot vezet a Kõszegiek
ellen, melyet IV. (Kun) László az esztergomi érsek
figyelmeztetése ellenére is tétlenül szemlél.
1289 során
Gömör megye udvarispánja és szolgabírái
oklevelet adnak ki egy elõttük lefolytatott
zálogügyletrõl.
1290 eleje
A velencei András herceg II. András
állítólagos unokája a Kõszegiek
és Lodomér esztergomi érsek hívására
Magyarországra érkezik, ám egy báró elfogja,
majd I. Albert osztrák és stájer herceg kezére
adja.
1290. július 10.
IV. (Kun) László magyar királyt néhány
kun meggyilkolja. (Holttestét Csanádon temetik el.)
1290. július 23.
Trónra lép a fogságából kiszabadított
III. András, Utószülött István herceg fia.
1290. szeptember 1. körül
III. András kiadja az óbudai országos gyûlés
végzéseit.
1291 nyara
III. András hadjáratot vezet Ausztriába, hogy
rákényszerítse I. Albertet a hatalmában tartott
nyugat-magyarországi városok és várak
visszaadására. A sikeres hadjáratot a hainburgi béke
zárja le.
1291. december 2.
III. András városi kiváltságot ad a pozsonyi
hospeseknek.
1292. január 5.
A magyar trónra igényt tartó Mária V.
István leánya és férje, Anjou II. Károly
nápolyi király III. András elleni lázadásra
hívják fel a Kõszegieket, majd Mária fiára,
Martell Károlyra ruházza trónigényét.
1292. augusztus 4. után
A fellázadt Kõszegiek fogságba ejtik III. Andrást,
akit csak hónapok múltán tudnak hívei
kiszabadítani.
1293 közepe
III. András anyjának, Tomasina Morosininek adja a szlavón
hercegséget.
1294. szeptember 6. körül
III. András serege leveri Borsa nembéli Loránd erdélyi
vajda lázadását.
1295 augusztus
Meghal Martell Károly salernoi herceg, II. Károly nápolyi
király fia.
1296 augusztusoktóber
III. András második felesége apjának, I. Albert
hercegnek a támogatásával hadjáratot vezet a
fellázadt Kõszegiek ellen és elfoglalja Kõszeg
várát.
1297. október 20. elõtt
Csák nembéli Máté fellázad III. András
ellen.
1298. augusztus 5.
Kiadják a pesti országgyûlésen hozott
törvényeket.
1298. augusztus 5. után
III. András szerzõdést köt öt báróval
egymás megsegítésére.
12981301 között
A királyi tanács határozatot hoz egyebek mellett a
jobbágyparasztok szabad költözési jogáról.
1299. május 8július 6. között
A Rákoson tartott országgyûlésen az elõzõ
évben megválasztott, de a pápa által meg nem
erõsített esztergomi érsek, az Anjou-k
trónigényét támogató Bicskei Gergely
megtagadja a részvételt.
1299 augusztusszeptember
Balassa Demeter, a királlyal szövetségre lépett
bárók egyike hadjáratot vezet Csák nembéli
Máté ellen.
1300 augusztus eleje
Megérkezik Spalatoba Károly (Róbert) herceg, Martell
Károly fia, akit nagyapja, II. Károly nápolyi király
a magyar trón elfoglalására küldött.
1300 során
Megkezdõdik a (buda)szentlõrinci pálos kolostor
építése.
1300 körül
Megfogalmazzák az Ómagyar Mária-siralom címen
ismert verset.
(Más vélemény szerint a 13. század
közepén készült.)
1301. január 14.
Meghal III. András magyar király. (Holttestét a ferencesek
budavári kolostorában temetik el.) Az Árpád-ház
kihal férfiágon.
|