VII. Gergely pápa levelei Salamonhoz és Gézához (1074-1075)

VII. Gergely pápa Salamon királyhoz
(1074. október 28.)

Gergely püspök, Isten szolgáinak szolgája, Salamonnak, a magyarok királyának üdvözletet és apostoli áldást.

Leveledet követed késlekedése miatt késõn vettük kézbe. Kegyelmesebben fogadtuk volna azt, ha meggondolatlan eljárásoddal Szent Pétert annyira meg nem bántod. Országod véneitõl tudhatnád, hogy Magyarország, melyet hajdan István király minden joggal és hatalommal Szent Péternek ajánlott fel és adott át, a római szentegyházé. A megboldogult Henrik császár pedig, mikor az országot Szent Péter tiszteletére meghódoltatta, és a királyt legyõzte, lándzsát és koronát küldött Szent Péter sírjához, gyõzedelmének dicsõségére oda irányozván az ország jelvényeit, ahonnan méltósága ered. Ennek dacára Te, ki egyébként is a királyi erkölcsök és erények útjáról letértél, Szent Péter jogait, amennyiben Tõled függött, megrövidítetted és elidegenítetted, mivel az õ országát, mint halljuk, a németek királyától hûbérül fogadtad el. Ha ez csakugyan így történt, be kell látnod, hogy Szent Péter kegyére és a mi jó akaratunkra nem számíthatsz. Ezek által csak úgy uralkodhatsz, ha jóváteszed hibádat s elismered, hogy az ország jogarát az apostoli s nem a királyi felség jóvoltából nyerted el. Minket ugyanis sem félelem, sem szeretet, sem más emberi tekintet nem tarthat vissza attól, hogy annak, akinek szolgái vagyunk, tekintélyét, amennyire Isten engedi, sértetlenül megõrizzük. Mindazonáltal, ha jóvátetted hibáidat, és Isten segítségével királyhoz méltó életet fogsz folytatni, a római egyház szeretetét, mint fiú az anyáét, és Krisztusban való barátságunkat teljes mértékben élvezheted. Kelt Rómában, október 28-án, a 13. indictióban.

VII. Gergely pápa Géza herceghez
(1075. március 23.)

Gergely püspök, Isten szolgáinak szolgája, Gézának, Magyarország hercegének üdvözletet és apostoli áldást.

Bár követeid által, akiket annak idején hozzánk küldöttél, továbbítottunk Neked levelet, de errõl azt mondod, hogy sohasem kaptad meg, most mégis írunk, attól a gyöngéd szeretettõl indíttatva, mellyel minden királyt és fejedelmet, mint fiainkat buzdítunk, kívánva Neked tisztességet és dicsõséget igazsággal. Sok jót hallottunk felõled, dicséretes tetteid híre eljutott hozzánk. Ezért szeretünk téged, és jó hírneved gyarapodását kívánjuk. Úgy hisszük, jól tudod, hogy Magyarországnak, más nemes országok példájára, saját szabadsága állapotában kell megmaradnia, más országok királyának nem lehet alávetve, hanem csak a római egyetemes anyaszentegyháznak, mely alattvalóit nem szolgáknak tekinti, hanem gyermekei gyanánt öleli magához. Mivel pedig rokonod az országot bitorló módon a német királytól s nem pedig a pápától vette át, hisszük, hogy uralkodását isteni ítélet akasztotta meg. A hatalom most a Te kezeid közé jutván, intünk, hogy idõközben az egyházakra gondod legyen, a vallás érdekeit buzgón karoljad föl, és a római egyház követeinek, kik Hozzád fognak érkezni, engedelmeskedjél, hogy így Szent Péter közbenjárása által a földi és mennyei élet dicsõségében részed legyen. Kelt Rómában, március 23-án, a 13. indictióban.

VII. Gergely pápa levele Géza herceghez
(1075. április 14.)

Gergely püspök, Isten szolgáinak szolgája, Gézának, Magyarország hercegének üdvözletet és apostoli áldását.

Ha tisztünk szerint mindenkinek jogait meg kell védelmeznünk, békét kell szereznünk és az egyetértést kell megszilárdítanunk, akkor annál inkább megköveteli a józan ész és a hasznosság elve, hogy szeretetet plántáljunk el az elõkelõk között, akiktõl a béke vagy a gyûlölködés sokakra kiárad. Ezért gondunk van arra, és szívünkön fekszik az a kegyes igyekezet, hogy közötted és rokonod, Salamon király között békét szerezzünk, ha tudunk úgy, hogy mindkét fél a maga jogait megõrizze és elégedjék meg a magáéval, ne lépje át az igazságosság határát, ne hágjon ki a jó szokás korlátaiból, s így békessége legyen a nemes Magyarországnak, mely eddig függetlenül élt, királya pedig ne legyen királyocska. De a király, megvetve, Szent Péternek, az apostolok fejedelmének nemes uralmát, mely alá, mint az hitünk szerint Bölcsességed elõtt sincs rejtve, tartozott, alávetette magát a német királynak és királyocskává lett, ezért Isten, látva az õ fejedelme ellen elkövetett sérelmet, ítéletébõl Neked adta át a hatalmat az országban. És így a királyságra formált korábbi jogától maga fosztotta meg magát mint bitorló és szentségtörõ. Pétert ugyanis a szilárd kõszikláról nevezik, mely megtöri a pokol kapuit és gyémántkeménységével szétzúzza, megsemmisíti az ellenállót. Ezért azt, amit kívánsz és a római egyháztól méltán remélsz, nyilvánítsd ki bizalommal és illõképpen mutasd meg az egyetemes anya iránti alázatodat, tettekkel bizonyítsd engedelmességedet és áhítatos tiszteletedet. Amirõl pedig itt keveset írtunk, azt e sorok vivõire hagytuk elmondani, mivel eléggé megbízunk hûségükben. A mindenható Isten, aki mindenekfelett Szent Péternek adta a kötés és oldás hatalmát, az õ imáiért oldjon fel minden bûn alól és vezessen az örök életre Téged, Krisztusban hívõ Tieiddel együtt. Kelt Rómában április 14-én, a 13. indictióban.

Forrás:
Árpád-kori és Anjou-kori levelek XI-XIV. század
Szerkesztette: Makkai László - Mezey László. 4-5-6. sz. levél
Gondolat Kiadó, Budapest, 1960, 88-90.